A tánc helye és szerepe a magyar paraszti kultúrában

Mit jelent a mai korban a hagyomány ápolása.

A helyi közösségekben kiemelt szórakozási formán kívül közösségteremtő alkalmak voltak ezek a táncos rendezvények.

Legfőképp a munkaalkalmak időszakában / aratás, szüret, fonók stb. /, ünnepekhez kötődve /farsang , májusfaállítás, pünkösd, kenyérünnep,advent, karácsony/.

A különböző emberi sorsfordulók alkalmai is helyet adtak a táncos mulatságra , mint a keresztelő, házasság , katona besorozás, temetés, stb.

Az ünnep mindig kiemelkedő esemény volt, amelyet  a közösségek  szokásaikban hagyományosan megünnepeltek.

Ezen alkalmak adtak lehetőséget a hagyományok továbbélésének, a következő generációnak való tovább adására .

Külön táncos rendezvényeket szerveztek a fiatalok, amelyek rendező szervek által került megrendezésre. Ezek az alkalmak adtak lehetőséget a párválasztásra, udvarlásra. Sok helyen szülőktől kérték ki a leány-gyermeket a táncmulatságba. A rendre külön bizottság felügyelt, a zenekar felfogadása és a tánchely biztosítása is az ő felelősségük volt. Szigorú rendben lehetett a táncban részt venni. Voltak fizetős bálok  Bilétás bál és amikor Batyus bált rendeztek. Igen igyekezni kellett a leánynak, hogy kelendő legyen a tánchoz, jól kellett táncolnia, hogy szívesen táncba vigye. A jól összeillőkből aztán kialakult a kapcsolat, amely házassághoz is vezethetett. A férfiak a táncaikat egyre jobban fejlesztették, mert a lányoknak is az tetszett aki kiváló táncos volt.

A táncok megtanulása egész hosszú folyamat volt, mert már gyermek korban  megkezdődött a felnőttektől való elleséskor, majd külön a gyermekeknek vasárnap délutánonként un. pulyabált rendeztek, ahol fejleszthették tudásukat.

Minden faluközösségben voltak kiemelkedő tehetségű emberek ,akik példát mutattak az új generációnak. Volt, aki mesemondó énekes, táncos előtáncos volt.

A táncos alkalmakhoz zenészeket szerződtettek, akik a zenei hagyományokat tudták ébren tartani. Különböző vidékeken alakultak is kiváló zenekarok, akiket távolabbi vidékekre is szívesen meghívtak. Nem minden alkalomkor volt zenekar, hanem a helyi adottságoknak megfelelően csak egy-két hangszerrel adtak talp alá valót, mint a duda, tekerőlant, klarinét, tárogató, citera.

A családi ünnepségek során is táncalkalmak voltak, min disznóölés, keresztelő, születés- és névnap.

Rendszeresek voltak a kukoricamorzsolás, tollfosztás és a kenderfonás alkalmával is, ami az asszonyok munkája volt. Egy nagyobb gazda házában jöttek össze, ahol a fáradságos, monoton munka pihenőjében énekelve, mesélgetve töltötték az időt, amelyet a fiatal férfiak kihasználtak és különböző tréfákkal szakítottak meg, aztán kezdődött a közös mulatozás, amelynek végén hazakísérték a kedveseiket.

A csodálatos folklór így élhetett és maradhatott fen. A mai modern korban ezek a táncos alkalmak már nagyon leszűkültek és a néptánc elkorcsosult formáit láthatjuk. Fontos, hogy valamilyen szinten megtartsuk ezeket a táncokat.

A magyar néptánc mozgalom kiváló példát mutat ennek a hagyománynak a megőrzésére.

Rengeteg gyermek ismerkedik meg a hagyománnyal és szórakozási formaként is alkalmazza.

Egy életre való barátságok születnek, közösségek jönnek létre, tartalmasan szórakoznak, egészséges életre nevelnek.

Felszállott a páva TV tehetségkutató versenyén látható, volt micsoda fantasztikus erő rejlik a néptáncban. Egy életformát teremt, identitástudatot ad, értéket teremt!

Ennek jegyében működik a szigethalmi Sziget Néptánc Egyesület is. Évek óta próbálkozunk az utánpótlást megteremteni, a helyi gyermekekkel megismertetni és megszerettetni a néptáncot. Az idén még nagyobb energiával állunk neki és biztosítunk lehetőséget egy utánpótlás csoport létrehozásának.

Kiváló szakemberek tudják elvégezni ezt a munkát és a gyakorló helyet is tudjuk biztosítani.

A Sziget táncegyüttes próbáira is szívesen látunk olyan felnőtt érdeklődőt is, aki érez magában elhivatottságot, nem sajnálja az időt és fáradságot!

 

Állami Népi Együttes ÖRÖKÖS tagja, egyesület és művészeti vezető

Kakuk Pál

Posted in Felhívás, Hírek.